(+18) nehézkedési felesleg

California_Arizona

California

Szerettünk volna eljutni San Franciscóba. Nem jött össze. Szerettünk volna találkozni Johnny Deppel. Nem jött össze. Szerettünk volna Malibun Malibut inni. Ez sem jött össze.

Az összes amerikai közül a californiaiakat értettük a legkevésbé. A „tüdü” Los Angelesben azt jelenti „total”. A „hödj” Los Angelesben azt jelenti „how do you do”.A „trü” Los Angelesben azt jelenti harminc, a „trö” pedig azt, hogy tizenhárom - az ü-t és az ö-t általában elnyelik.. Feltehetően azonban azok közül, akikkel véletlenül szóba álltunk, mert rávitt a kényszer, mi tudtunk legjobban angolul. Hollywoodban biztosan élnek olyanok, akik nálunk is jobban beszélik a nyelvet. Például Arnold Schwarzenegger. Vagy Gábor Zsazsa.

LA (már becézzük, kiérdemeltük) igazából egy barominagy gettó. Főutcája omladozó házainak alagsorában vénséges kínai apók és anyók árulják portékáikat. Aranyláncos feketék bandukolnak résnyire szűkült szemmel, mobiltelefonjaikról reppet bömböltetve burritostól foltos farmerben a bokájukon. Meg ilyenek.

A külvárosban van egy Brooklynhoz hasonló környék és Beverly Hills, aminek nagyobb része Ligetfaluhoz hasonlít, kisebbik része pedig villanegyed. És a külvárosban – vagy az már egy másik város? – van Hollywood.

Azt hiszem, LA gazdagnegyedeiben volt legrosszabb autót vezetni. A csodálatos luxuskocsijaikkal állat módjára közlekedő gazdagokat cseppet sem izgatja, ha esetleg megtörik az autójukat – vagy másét. (Arról nem is beszélve, hogy 16 sávos autópályák útvesztője öleli körbe a várost. Félelmetes.)

California egyébként drága hely. Azóta bárkinek említettük, hogy ott jártunk, utálkozva nézett. Valamiért az amerókaiak nem szeretik Californiát. Egy példa: amikor elhagytuk az államot, megálltunk egy városban. A várost egy folyó szelte ketté: egyik oldalán Arizona, másik oldalán még California. A californiai oldalon 4.16 $/gallon, az arizonai oldalon 3.49 $/gallon volt a benzin. Mi a californiai oldalon tankoltunk.

A néni a McDonald's-ban vidéki magyar nagymamára emlékeztetett. Spanyolul beszélt. Őt értette a személyzet, minket nem.

Annyi tetkót láttam Amerikában, hogy megkívántam, s egy hollywoodi szalonban meg is csináltattam életem első tintafoltját.

Más nem jutott eszembe, így Jimi Hendrix monogramját nyomattam magamra. A kontúrok után azonban abbahagyattam, mert nem tetszett a "mester" munkája... :(

A számomra legfontosabb csillagokról teszek közzé egy listát. Mindegyikük meghatározó szerepet játszott az életemben. Fontos a sorrend, de fontos a csillagok színe is. Vannak köztük kék csillagok és vannak rózsaszín csillagok!

David Hasselhoff azért fontos számomra, mert neki köszönhetően a nyolcvanas években pontiakkal álmodhattam, ezért lett belőlem az, aki vagyok.

Arnold Schwarzenegger azért fontos számomra, mert a terminátor kettő késztetett a Rage Against the Machine hallgatására.

Johnny Depp azért fontos számomra, mert általa megismerhettem Leonard Di Caprio igazi énjét a Gilbert Grape-ben.

Chuck Norris azért fontos számomra, mert bebizonyította, hogy a vezetéknevedben két "r"-rel is lehet élni.

Gábor Zsazsa azért fontos számomra, mert még él.

...azért fontos számomra, mert egyszer még lesz valaki.

Jimi Hendrix azért fontos számomra, mert a történtek után már nem írhatom azt, hogy nem fontos számomra.

Gábor Éva azért fontos számomra, mert magyar (volt?).

Sylvester Stallone azért fontos számomra, mert amikor kicsi voltam, azt hittem, hogy nő, ahogy felcseperedtem, rájöttem, hogy nem.

Arizona

LA-t elhagyva (kb. este 9-kor) úgy terveztük, hogy egy highway melletti pihenőhelyen majd alszunk a kocsiban. Nem jött össze. Az összes „rest areának” (ejtsd „rüör”) becézett pihenőhely ideiglenesen zárva volt. 400 mérföld/4 energiaital és enyhe aritmiás zavarok után úgy döntöttem, az első kijáraton lefordulok az útról és az út mentén alszom egyet - Angi már az út felénél kidőlt. Reggel hangos motorzúgásra ébredtünk. Ez volt az első találkozásunk a 66-os úttal. Kiderült, hogy annak a szélén állítottam le az autót.

Ha valaki még hisz a 66-os rút romantikájában (a hülye amerikai motorosokon kívül), ki kell, hogy ábrándítsam. Az út nagy egy része már járhatatlan, egy részét átépítették, s a szélesebb, kényelmesebb államközi utaknak a része lett: semmi esély rá, hogy Chicagóból LA-be végigevickélj rajta.

Arizona nagyon tetszett mindkettőnknek. Tele van indiánnal. Az apacs rezervátum nagy része Erdély fenyvesekkel vadregényes tájaira emlékeztetett – ami nekünk nagyon bejön. A különbség mindössze annyi, hogy olyan magasan van, amit a Kárpátokban már alpesi zónának nevezünk, mivel azonban az apacsok jóval délebbre élnek, a klímája és a növényzete is (kb.) ugyanolyan.

Kúpocska a 66-os út mentén.

A 66-os út egyik irányba...

...és a 66-os út a másik irányba.

Aszfalttetkó.

A 66-os út a romantikus utazót egy romantikus időutazáson viszi keresztül. Az időutazás neve: Oatman.

A romantikus utazók szeretettel simogatják meg a bolhás lomantikákat.

Ösztövér öszvérke bandukol.

Az állatok a verandákon is otthonosan mozognak.

Csacsi.

Még csacsi.

Még csacsik.

Posta.

A hatvanhatos út néha kanyarog is.

Kúp.

Grand Canyon
Ezt nem szükséges kommentálni... Csak egy kicsit.
Elmondanám például azt, hogy roppant szép. Meg ilyeneket.

Itt még csak kis hasadéknak tűnik. Ez a vége a hualapa indián rezervátum része.

Angi szeret kiállni a szakadék szélére, én pedig szeretem féyképezni.

Most fényképezem az előző képet.

Oda másztunk le.

Néha fura fényviszonyok uralkodnak a Grand Canyonban.

Mókus. Amerika tele van állattal.

Mászunk lefelé. Körülbelül kilenc óra ereszkedés után értük el a Coloradót.

Az Indián Oázis nevű helyen vertük fel a sátrat.

Valahol a Grand Canyonban.

Ennyire kanyarog az ösvény.

Ha szerencséd van, láthatsz egy vörös folyó felett átívelő szivárványt a kanyon alján.

Ha még nagyobb szerencséd van, kettős szivárványt is láthatsz átívelni a Colorado felett. (Ha pecched van, az optikád nem alkalmas a kettős szivárvány lefotózására.)