A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Peru. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Peru. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 24.


Arequipa
A perui emberek erre a városukra a legbüszkébbek. Ha perui ember lennék, én biztos erre a városomra lennék a legbüszkébb. És nem csak azért, mert itt született Mario Vargas Llosa, hanem azért is, mert a spanyolok remek tereket, kőházakat építettek ide. Hódolatomat irántuk mondjuk így fejezném ki: „Köszönjük nektek, spanyol katonák, misszionáriusok, építészek, rabszolgatartók és himlősök, hogy az őseinkkel felépíttettétek ezt a csodálatos várost, ahol évente 250 ezer turista fordul meg, ami 15 %-a az egész perui idegenforgalomnak!” „Köszönjük!” Pars pro toto: és a közterületekre spanyol katonák kő- és bronzszobrait állítanám és a középületekre a peruihoz rendkívül hasonló spanyol zászlót is felaggatnám. Vagyis már nem, megelőztek...

Arequiában ugyanaz a közhangulat, mint Cuscóban: aki kedves, azért kedves, mert arra számít, hogy profitálni fog belőled. A többiek nem kedvesek. De maradéktalanul korrektek – mint mindenhol Peruban.
Nézzetek képeket…

A főtér, ahol a szökőkút vize soha nem apad el.

Ez mind krumpli. Külön krumpliárusok vannak.

A városi könyvtár.

Télikert a háztetőn.

Minden taxi ugyanolyon kis sárga csótány.

Esta casa no está en venta - ez a ház nem eladó.

A patakba tisztítatlanul ömlik a szennyvíz.

Jártatok már Spanyolhonban?

Ezt látnátok ott.

Llosa könyvtára.

"...gondolta, a cifra palota és a kék templom után most valami köztes megoldást választ."

Kicsit modernebb kőtér.

Kötemplom egy kőtér sarkán.

Liget, buja növényzettel.

A főtér - Plaza de Armas.

A katonák tere más szemszögből.

Diadalív.

Még mindig a főtér.

Piac, gyümölcsárusok. Ha kinagyítod, jobban látszik.

Kimeríthetetlen téma: főtér.

Angi rohadtul unatkozik, míg én fényképezek.

2011. november 9.


Chile
Ha már jártál Chilében, felesleges az Államokba menned, ugyanaz, csak nincsenek önkiszolgáló mosodák.
Van egy elméletem: Chile az USA seggnyalója. Chilében minden pont olyan, mint az Államokban. A járdák, a szemaforok, a házak, a zebrák, az emberek, a hippik, a kaják, a mentalitás, a chilei peso jele ($), az autók, a közlekedési szokások, az árak, az áruk… A Chiléhez tartozó Húsvét-szigeteken van a NASA-nak egy űrsiklókat is fogadó repülőtere. Ez a világ leghosszabb kifutója.
Ha be akarsz jutni Chilébe, ugyanolyan ellenőrzésen kell keresztülmenned, mint az „anyaállamban”. Nem szabad semmi állati vagy növényi eredetű dolgot bevinni. Így védik az őshonos faunát. Az Atacama-sivatag őshonos faunáját!
Az Atacama-sivatag a föld legszárazabb és legkietlenebb tája. Az Atacama-sivatagban a kutatók nem tudták kimutatni az élet semmilyen jelét. Az Atacama-sivatagban teszteli a NASA a marsjárókat, mivel hasonlóak a környezeti hatások. És a chileiek félnek, hogy véletlenül kinő ott egy almafa, mert a turista eldob egy almacsutkát…

Megfigyeltétek már a chilei zászlót? Hát nézzétek:
Tudtátok, hogy Chilében törvény írja elő a zászló kitűzését a függetlenség napján? Szabályozzák azt is, hogyan kell felhúzni a zászlót - ha a zászlót hibásan húzzák fel, a rendőrség bírságot szabhat ki.

Ígértem a chilei hippiket. A chilei hippik sokkal hippisebbek, mint más hippik. Leginkább a sétálóutcákat kedvelik. A földön üldögélve zenélgetnek aprópénzért vagy kis üllőn ékszereket kalapálnak. Rendkívül vidámak, mert ha nem gyűlik össze a „háhúsz” a Big Mac-re, színes ruhácskájuk valamelyik fodrocskájában ott lapul az apuka bankkártyája, ami mindig kihúzza a chilei hippit a bajból. Peruban is összefutni nagy ritkán chilei hippivel, aki a helyi gyorsbüfében kalapozik pánsíppal vagy 2Pac sajátosan interpretált rappjével gyötörve az indiánokat (szerintem az indiánok nem szeretik 2Pacet, különben is idiótán mutat egy csiricsáré hippi, amint 2Pacet rappel, zenei kíséret nélkül). A chilei hippiket nem fényképeztem le.

Kb. 5200 méteren. Ez még nem az Atacama, a hatezer méter magas hegyen hó van, az Atacama annyira száraz, hogy még ilyen magasságban sincs hó. Ellenben a hegy mögött van a legmagasbban fekvő határátkelőhelye: Bolívia és Chile között.

A kis fehér pöttyök rózsaszín flamingók.

Nem csináltam sok jó fényképet az Atacama-sivatagról. Nem túl fotogén.

Ellenben nagyon poros.

A busz megpihent egy városban a sivatag közepén. Ez volt a legporosabb porfészek, amit valaha láttam.


Tacna
Chilében megéheztünk, s visszatértünk Peruba főtt ételt enni. Tacna az Atacama-sivatag északi részén fekszik. A világ legnagyobb piaca itt található. Ide fut be a kontinensre érkező ázsiai áru nagy része, s innen szállítják tovább a földrész más részeire. Ebből a városnéző csak annyit tapasztal, hogy bármit meg tud venni, ami eszébe jut, és olcsóbban, mint bárhol máshol. Szintén a hatalmas üzletre utaló jel, hogy Tacna volt eddig az egyetlen olyan perui város, ahol be voltak fejezve az épületek, a takaros utcácskákon, lekövezett terecskéken öltönyos emberek nyalják a fagyijukat, lakkozott padjain pihengető gördeszkások játszanak az iPhonnal meg ilyenek.
Tacna jó hely.


Liget a várost keresztülszelő főút közepén.

A liget hosszú és változatos.

A város itáliai hőse.

A város lengyel hőse.

Ház.

Főtér, templommal.

A galambviadal színhelyéről gyermekét elrángató asszony.

A vasárnapi mise igazán vidám esemény Peruban. Kalóznak öltözött emberek táncikálnak a templomban klasszikus perui népzenére. Misét nem láttam sehol.

Elmélyült kalóz.

Egy másik csoport.

A csoport zászlóvivője. Ő irányítja a táncot, mégpedig egy bírósíp segjtségével, ami a képen is kilóg a szájából, de ti nem láthatjátok, mert háttal áll.



Ilo
Van egy elméletem. Ilót úgy találták ki, mint a komáromi hajógyárat. Csináltak oda egy kikötőt, aztán lehozták a hegyekből a munkaerőt.

A macskák Peruban is szépek.

A ház tetejéről csaholó kutyák.

Befalazott szikla.

A halottak napján sörkerteket emelnek a temetők mellé. Az emberek sört isznak, cigtánypecsenyét esznek és félmeztelen táncosnőket mustrálgatnak. 

A temető ilyenkor szintén nagyon vidám: hűtőládákban viszik a söröket a sírokhoz, esznek, isznak, mulatoznak - a halott számára ugyanúgy előkészítik a sört és az ételt, amihez nem nyúlnak az élők.

Egy nagy hajó.

Rengeteg kis hajócska a horizonton, nagy hullám közeledik, bátran viselkedő sirály dacol a természeti elemekkel.

Angi fotózott, én videóztam.



Pisco
Most itt vagyunk. Jó hely. Nincs itt semmi, mert négy éve a négyszáz éven keresztül csinosítgatott várost egy földrengés három perc alatt porig zúzta. Piscóban csak pisco van. A pisco a perui nemzeti pálinka. A pisco Piscóról kapta a nevét. Piscóban mindenhol van pisco. Rengeteg pisco van Piscóban. Piscóban az ember óhtatlanul rengeteg piscót iszik. Mellesleg: a pisco egy illatos törkölypálinka. Piscóban a piscót mindennel összekeverik, például borral, limonnal, tejjel, sörrel, narancslével, rummal. A Coca-Colával kevert pisco a peru libre.
Piscóban sokkal több a részeg ember és a kóbor kutya, mint máshol.

Ilyen kis csótányok a taxik.

Tengeri alga és hosszú csőrű madár.

Piscaria - itt is lehet piscót inni.

Sétány az óceán partján. A romházak elé fehér boltíveket építettek, hogy javítsák a városképet.