„Baszd meg, Zénón, a teknősbéka a
kulcs!
Arisztotelész a szubsztancia
ontológiai jellegének szükségszerűségeivel és esetlegességeivel foglalkozott –
egyebek mellett. Arisztotelész nem szerette a koriandert, néha írt levelet az
anyjának, amikor tél volt fázott vagy nem fázott, és tudta, hogy meg fog halni,
de nem bírta elképzelni.
Arisztotelész ontológiai
szempontból már 2300 éve nem szubsztancia, nincsenek attribútumai és móduszai –
a nem-Heidegger szavaival élve: nem nem-szereti-a-koriandert, nem
néha-ír-anyjának-levelet, nem fázik-vagy-nem-fázik-télen, nem
tudja-hogy-meg-fog-halni és nem nem-bírja-elképzelni-hogy-meg-fog-halni. Tehát
Arisztotelész 2300 éve nem Arisztotelész, tehát nem-Arisztotelész.
Megmagyarázom. A semmi nem lehet
valami, a semmi semmi sem lehet, mert csak az létezik, ami valami, s a semmi
hiányában ez szükségszerűen kitölti a teret, ami ezért mellőzni kényszerül a
semmit. Ha pedig a tér telített, akkor a benne történő mozgás csupán illúzió (Érted,
te fafejű eleai?! A teknősbéka!), nem igazi, amiből a következő megállapítás
szűrhető le: ha Arisztotelész valaha is létezett volna, akkor a létezését
megelőzően és azt követően is léteznie kellett volna. Mivel azonban tudjuk,
hogy ez nem így történt-történik-fog-történni, kijelenthetjük: Arisztotelész
soha nem létezett.
Konklúzió: ki az az Arisztotelész?
Pontosítok: mi a fasz az, hogy arisztotelész?”
( Nem-Parmenidész - nem-krisztus e. 500, nem-Arisztotelész e. 180)
4 megjegyzés:
Na de Viktor! hogy kerül ide a teknősbéka? rágcsáltál valami levelet? vagy csak nosztalgiázol kicsit? Bennem a következő kép jelenik meg ezen sorok olvastán: sötét, málló vakolatú (melyet mindenféle újságkivágásokkal próbálja feltuningolni az ember lyánya) intriszoba, negyedmagammal zsúfolódva, szenvedek életem első filoszos beadványával...lassan görcsberándul a gyomrom... inkább levelet rágcsálnék én is... :)
NN
nem-nem, teljesen tiszta fejjel írtam, mégpedig azért, mert úgy érzem, végre kezdem felfogni hegelt. ha pedig most írtam, akkor ez is az úthoz tartozik, tehát informál rólam és egy bizonyos momentumban aktuális állapotomról. ezért tettem fel a blogra.
na meg viccből, hogy ne legyen olyan unalmas a blog :)
Szia Viktor!
Arisztotelész szerintem ugyanúgy létezett születése előtt és halála után is, mint mondjuk Te, vagy éppen egy csomag Horalky.Az ő nemléte most nem azonos a semmivel, az ő nemléte most egy nemlét. A semmi(ahogy te is írod), semmivel nem lehet semmilyen viszonyban, de nem azért mert valamikor nincs, nem volt, nem lesz, hanem mert abszolút semmi, így nem is kerülhet semmilyen viszonyba semmivel (sem időben, sem térben).A semmit el sem tudjuk képzelni (ami egyébként jogos, mert ha el tudnánk, akkor már valami lenne).
Ja, és szerintem gusztusos a thai szöcskesali.
Üdv nektek
Pista
vao! szuper vagy! heidegger is egyetértene veled.
azonban az írás parmenidész tollából származik, aki szerint a lét állandó és oszthatatlan, ezért statikus. tehát a nemlét fogalmát nem ismerte el (így ebben a kontextusban szerintem a nemlét fogalma nem helytállóbb, mint semmi fogalma - heidegger ezzel nem értene egyet). ennek bizonyítására szolgáltak zénón apóriái, aki a paradoxonok felállításával próbálta igazolni mestere elméletét, azaz hogy a mozgás és a változás csupán illúzió.
a thai szöcskesali egyébként semmi a pálinkában pácolt kígyóhoz képest.
Megjegyzés küldése